Imaórák rendje:
- Első csütörtök 8.30-17.45
Egész napos szentségimádás - Első péntek 7.30
Litánia - Első vasárnap 17.30-18.00
Szentségimádás - Csütörtökön 16.45-17.45
Imaóra - Szerdán és szombaton 6.30-7.00
Csendes szentségimádás - Harmadik pénteken 12.00-17.45
Imaóra
Változás lehetséges!
Érdeklődni lehet a plébánia irodáján
(Iskola u. 2.; telefon: 77/481-564)
Egyházi közösségi célú programok támogatása
A kiskunmajsai Római Katolikus Plébánia, a Hit és Kultúra Alapítvánnyal együttműködve, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának támogatásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével megszervezte a 27. Életmód tábor Kígyóspusztán elnevezésű programot 2023. augusztus 7. és 12. között.
A támogatás összege: 200.000,- Ft
Pályázati azonosító: EKCP-KP-1-2023/1-000038
Egyházi közösségi célú programok támogatása
A kiskunmajsai Római Katolikus Plébánia, a Hit és Kultúra Alapítvánnyal együttműködve, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának támogatásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével megszervezte a Megkezdett munka folytatódik: Életmód tábor Kígyóspusztán elnevezésű programot 2022. augusztus 8. és 13. között.
A támogatás összege: 400.000,- Ft
Pályázati azonosító: EKCP-KP-1-2022/3-000145
A kígyóspusztai Római Katolikus Templom felújítása
Befejeződött a kígyóspusztai Római Katolikus Templom felújítása. A felújítást a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-n keresztül, a Magyar Templom-felújítási Program keretében az EEÖR-KP-1-2021/1-000086 számú pályázat során 8.511.346,- forinttal támogatja.
„Egyházi közösségi célú programok támogatása
A kiskunmajsai Római Katolikus Plébánia, a Hit és Kultúra Alapítvánnyal együttműködve, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának támogatásával, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közreműködésével megszervezte a 25. Életmód tábort Kígyóspusztán
2021. augusztus 2. és 14. között.
A támogatás összege: 400.000,- Ft
Pályázati azonosító: EKCP-KP-1-2021/1-000088”
A külső felújítás befejezése
Elkezdődött a kiskunmajsai Római Katolikus Templom külső felújításának befejező szakasza. A felújítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyén keresztül, az EGYH-KCP-18-P-0060 (korábbi EGYH-EOR-18-0286) számú a „Kiskunmajsai Kisboldogasszony Római Katolikus Templom külső felújításának befejezése” pályázat keretében, 11.000.000,- forinttal támogatta.
Új tető - régi értékek
Befejeződött a kiskunmajsai Római Katolikus Templom tetőfelújítása. A felújítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőn keresztül, az EGYH-EOR-17-EPER-0038 számú „Új tető-régi értékek: tetőfelújítás a kiskunmajsai Kisboldogasszony Római Katolikus Templomon” pályázat keretében, 9.000.000,- forinttal támogatta.
A mi tornyunk
Elkészült a kiskunmajsai Római Katolikus Templom tornyának külső felújítása. A felújítást az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőn keresztül, az EGYH-EOR-15-0213 számú pályázat keretében, 1.950.000,- forinttal támogatta.
A kiskunmajsai Római Katolikus templom története
A kiskunmajsai Római katolikus templomot 1743-ban kezdték építeni. Az elsõ változat vesszõbõl font, sárral betapasztott, ideiglenes építmény volt. Az állandóra szánt épület terméskõ alapú, téglából toronnyal ellátott kis templom, amelyet majd tíz évig építettek. Jelenlegi alapformáját 1809-ben érte el. A bõvítést késõ barokk stílusban kivitelezték. A hossza 50 m, szélessége 21 m. 1835-ben a tornyot 42 m magasságúra építették át. A jelenlegi orgonát 1908-ban építették be a helyére.
1805-ben kezdõdött el a bõvítése Rábel Károly kõműves mester vezetésével. 1809-ben fejezõdtek be a munkálatok. Ekkor alakult ki a templom mai mérete: 50 méter hosszú, 21 méter széles. 1817-ben Szondi István juhos gazda vásárolta meg a fõoltárképet. Schöfft József festõművész munkája Szűz Mária születését ábrázolja (1. sz. kép). Az õ alkotásai az 1819-ben készült mellékoltár képek is, melyek Nepomuki Szent Jánost és Szent István királyt ábrázolják. Ezután a keresztelõ medencét, padokat vásároltak, a padlót márványra cserélték és elkészült a toronyóra.
A szószék (1818-ból) Fischer Ágoston kecskeméti kõműves mester munkája. A fõoltárt 1827-ben Poros János nevű iparos átalakította. 1835-ben az alacsony tornyot 42 méter magasságúra emelték. 1903-ban a templom belsõ terét felújították, festését, aranyozását Tarcsa Lajos egri templomfestõ végezte el. Õ készítette a Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló színes üvegablakokat is. 1903 után, csak a második világháború befejezését követõen tudták a templomot újrafesteni. Malczik Károly és felesége, Pavlik Milada lengyel menekültek voltak és több templomot festettek a háború alatt Magyarországon, így a majsait is. 1945 telének beálltáig a szentély készült el, a templom festése 1946-ban fejezõdött be.
A festõművész házaspár a Szentháromságot és számos szép bibliai jelenetet ábrázolt a templom mennyezetén, köztük a Hegyi beszédet. Ennek a képnek az is érdekessége, hogy önmaguknak is emléket állítottak azzal, hogy a tömegben saját arcképüket is megfestették. 1975-ben Szombath Béla festõművész-restaurátor a fõoltárképet felújította.
A templombelsõ teljes rekonstrukcióját és a szentély átalakítását Perczel Dénes építészmérnök tervei alapján 1987-89-ben végezték el. Ekkor került sor a templom utolsó belsõ festésére.
A jelenlegi orgonát 1908-ban a Rieger gyár készítette 26 változattal. 1946-ban a pécsi Angster gyár új játszóasztallal látta el az orgonát. 1992-94 között történt az orgona legutóbbi átépítése Tóth József tervei alapján. A kivitelezés Moravcsik Vilmos váci orgonaépítõ mester és Tarnai Endre munkája.
Ekkor az orgona elektromos játszóasztalt kapott és 36 változatúra bõvült. Jelenleg 2 manuál és a pedálmű segítségével 2230 síp szólaltatható meg. Így Bács-Kiskun megye első 5 orgonája között van nagyságát és hangzását tekintve.
A templom harangjáról készült felvételeket az alábbi linkeken lehet megtekinteni:
Kisharang:
Középharang:
Nagyharang:
Összehúzás:
Nagyharang:
Összehúzás: